Ne azért legyél velem, mert félsz egyedül lenni. Akkor legyél velem, ha nem tudsz úgy meglenni, hogy nem látsz. Félsz, hogy elveszítesz. Ha megőrülsz értem. Én is szeretném látni azt a tekintetet, amikor úgy néztél rám. Amikor itt a konyhába álltunk, és én rövidnadágban voltam. Azt a tekintetet akarom.
Pont akkor bukkansz fel mindig, amikor már sikerül a veled kapcsolatos gondolataimat összesűríteni. Erre jössz TE, és minden újra benne van a fejembe.
Pont kezdtem volna találkozni másokkal, erre jössz te.
Erre kíváncsi leszek..
Hogy miért ültem ma a nap többségében egyedül? Mert akárki mondott volna nekem valamit, nem tudtam volna rá koncentrálni. Ezért inkább annyira nem is kerestem társaságot.
Ilyen gondolatokkal, hogy megint látlak, aludni sem lehet normálisan.
Akkor majd találkozunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése