De tényleg tök sok mindent. Ha így akarod, így lesz. Én nem könyörgök, nem sajnáltatom magam, elfogadom. Igazából tudom, hogy tovább fogok lépni. 2 nap múlva, 2 hét múlva vagy 2 hónap múlva. "Nem tudok a barátod lenni."-> megértem. Talán még azon sem csodálkoznék, ha msot elkedzenél emgutálni, mert az enekd könnyebb vagy mi. De valahogy már tudom milyen, ha utálsz..és belenyugodnék, vagy kitudja.
Igazából én nem haragszom, nincsen miért. Persze a felfogásom az egésszel kapcsolatba, hogy 'így alakult, éppen akkor'..na ez mögött persze más lapul, ami a következő "baleknál" ugyanígy fog kijönni. Tényleg szarul esik, hogy pont akkor. De mindegy. Ennyi csak a bajom, a többi el van fogadva.
Én annó visszamentem a kiskapun, te meg bezártad végleg.
Ezek után is köszönni fogok, és meg foglak ölelni. Nem tudom elviselni, ha még azt sem engedik. De ha majd látom, hogy zavar nem csinálom.
Ja és csináltam neked is tojást, de így ha odaadnám félreértenéd.. Meg amúgy nagyon tud idegesíteni, hogy smemi kézzel fogható emlékem nincs rólad, és neked sem rólam. Talán ez a legrosszabb.
Találkoztam apukáddal még pénteken. Aranyosan mosolygott:)
Veled voltam eddig a legtöbbet együtt. Ma lenne 13 hete, hogy újra. De ki számolja?:)
Biztosan majd mással boldogabb leszel. Sok szerencsét vagy mi.
az elején magammal beszéltem, és azt hittem többet is leírtam..
VálaszTörlésígy olyan bel a közepébe durr:/
meg érteni se lehet a "tényleg tök sok mindent"
magadról ha beszélsz, magaddal beszélsz.
VálaszTörlés