Persze, hogy nem utálom. Nem tudnám..Nőből vagyok. Belém van kódolva, hogy néznem kell néha.
Ezek után mindig kényszerem van kimondani. Tudjátok..
Csókolom, Juhász Gyula
"Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
mint napsugár, ha villan a tetőn,
holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése